Modern nyugdíjas vagyok
Miközben a sarokban világhálót sző a pókom,
fájlok között keresgélve könyvtáramat én feltúrom.
Virtuális háborúmban elrejtőzni nem tudok,
digitális lábnyomomra, egy nyomolvasó lecsapott.
Látszólagos valóságom kiberteremet
megtölti.
Mára is van néhány appom, nem lehet előlük elszökni.
Álmaimban állományok, hard is ver, meg szoft is ver,
mostanra már megtanultam, a kiszolgáló gép: a szerver.
Egyre többet tudok én, e csodás cyber világról,
de a szerver mégsem tálalt fel vacsorát magától.
A levelem mostanra imél lett, mobil és okos a telefon.
A szmájli jelzi érzésemet, és sms-t kapok névnapomon.
A postaládám virtuális, az elérhetőségem onlájn,
a fiókom perszonális, a lájkom néha spontán.
Adatfelhőmből bitek hullanak,
de mögöttük nem jön a szivárvány.
A BIOSom önműködő, a lemezem totál merev,
a buszom adatsínen száguld, gyorsan, hogy észre sem veszed.
Láthatod, hogy az idővel mindig lépést tartok,
hisz' elvégre én egy modern nyugdíjas vagyok.
